5 híres film, amiben nem csak imitálják a szexet

A romantikus filmek gyakran csúcsosodnak ki egy ágyjelenettel, ahol a főszereplők közötti szenvedély és érzelmek tetőpontjukra hágva beteljesednek. Ám vannak filmek, ahol ezek a jelenetek túllépnek a szimuláción, és valódi intimitást mutatnak be. Ez főként az európai művészfilmekre jellemző, melyek sokkal szabadabban kezelik a testiség ábrázolását, ellentétben a hollywoodi prüdériával.

Az Igényesférfi.hu cikkében öt filmet mutat be, amely jó példa arra, hogy a filmkészítés milyen mélységekig merészkedhet az intimitás ábrázolásában:

A szenvedélyek birodalma (Ai no corrida, 1978 – rendezte: Ôshima Nagisa)

Ez a botrányfilm egy gésaház tulajdonosának és egy fiatal örömlány szenvedélyes, tragédiába torkolló kapcsolatát dolgozza fel, explicit szexjelenetekkel.

Portyán (Cruising, 1980 – rendezte: William Friedkin)

Al Pacino egy sorozatgyilkost üldöz, aki a New York-i meleg szubkultúrában tevékenykedik. A film eredeti változata meleg szexjeleneteket is tartalmazott, bár ezeket később eltávolították.

Intimitás (Intimacy, 2001 – rendezte: Patrice Chéreau)

Egy nő és egy férfi minden héten találkoznak, hogy kielégítsék testi vágyaikat, amely kapcsolat fokozatosan mélyebb érzelmek felé mozdul el. A film valódi szexjeleneteket tartalmaz.

Antikrisztus (Antichrist, 2009 – rendezte: Lars von Trier)

Lars von Trier filmje valódi szexjelenetekkel operál, bár itt testdublőrök vették át a főszereplők helyét.

Ken Park (2002 – rendezte: Edward Lanchman és Larry Clark)

A film négy kaliforniai tinédzser életét mutatja be, akik a szex, erőszak és érzelmi zavarok világában keresik helyüket. A film valós és szimulált szexjeleneteket egyaránt tartalmaz.

Aki hasonló minőségben szeretné élvezni a szexet, mint amilyen intenzitással ezek a filmek ábrázolják, az ne feledje: a Dr. Hard potencianövelő segíthet abban, hogy a valóságban is maximális legyen az élmény.